Keisinger ház

-"A pletykalapokat én is csak viccnek szántam. Az Inside View meg afféle olcsó izgalom a tömegeknek, csak van aki a horrort szereti, meg a misztikumot. Valamikor voltak ilyen dokumentumfilmek is... Tudod, hogy a pap ki?zte a nyugdíjas néni elátkozott házából a csúnya lánccsörget? kísértetet, meg hogy mekkora krokodilok élnek New York csatornarendszerében, meg ilyesmi."

-"Azokkal az adatokkal amúgy se tudnék mit kezdeni, de szívesen megnézem. Az már egy el?ny, ha szebb a dolog, mint Otto szörny? kreálmánya... Ja, szerintem ne becsüld alá. Óriási mázlija és kreativitása van ha arról van szó, hogy hogy keveredjen a lehet? legnagyobb bajba a lehet? legrövidebb id? alatt."

-"Megpróbálhatjuk azt a padot, de most biztos, hogy csupa víz lesz. Sebaj, legalább biztosan nem alszom el, amikor leülök rá... Ha lemenne a torkomon az a borzalmas kotyvalék, akkor most kérnék egyet Kathyt?l. Este meg még jelenésem is lesz..." mondja, miközben próbálsz keresni egy padot, de az az egy szem normálisnak t?n? is, amit nagy nehezen kiszúrsz, még úgy is vizes, hogy egy fa lobkoronája alatt van. [A hosszabb ideig tartó es? lecsöpögött a levelekr?l...]

-"De csak nemrég jöttünk ki..." próbál tiltakozni Erika, aztán legyint. "Jó, oké, föladom, de nehogy azt hidd, hogy egy kis vízt?l rémültem meg, vagy valami ilyesmi. Ha jobban csöpörögne, vagy netán nyakunkba szakadna egy vihar, biztos hogy szárazon mennénk haza, akkor is, ha úgy döntesz, hogy sétáljunk haza. Az az alvás viszont tényleg rám férne. Ha gondolod megpróbálkozhatok vele, de eddig se ment túlságosan."

-"Vagy meditálok egy kicsit, vagy elképzelek magamnak valami szépet, vagy mondjuk olvasok valamit, de ha tényleg el akartam aludni, akkor eddig sikerült. Kislány koromban féltem a villámlástól, úgyhogy vihar idején meg mindig anyuval aludtam el, de egyébként egyedül szoktam. Az a baj, hogy a legkisebb zaj is képes fölverni, vagy mondjuk az, ha valaki kinyitja az ajtót, akármilyen hangtalanul is, vagy ha épp hangosabbat nyikorognak a matrac rugói. Otthon például a kutyámmal is ez volt a gond. Folyton ott akart lenni ahol a gazdi, és ha nem engedtem be, akkor az ajtómat kaparta folyton, ha meg beengedtem, akkor meg persze nyújtózott, vakarózott, vagy mondjuk tüsszentett egy nagyot... Tudod, ahogy a kutyák szokták. Honnan tudhatta volna szegény, hogy amikor aludni kellene, akkor én is vagyok olyan éber, mint ??" mosolyog egyet kicsit er?tlenül. "Egy ideig Ottoval is együtt aludtunk, ? legalább csendes, úgy alszik, mint a hulla... Egyszer halálra is rémített ezzel... De aztán hogy, hogy nem, rászokott az órákra. A régi mechanikus órákra. Arra szokott elaludni. Na az nekem viszont olyan, mintha böködnének... Most viszont sajnos az olvasáshoz nincs túl sok agyam. Tudod, ha az ember nem fáradt, hanem álmos... Képzelegni, meg álmodni... hát nem nagyon merek... S?t, szerintem hetekig nem fogok tudni nyugodtan aludni a mostani után, ha megfogják azt a dögöt, ha nem, a meditáció meg most inkább er?feszítés volna, mint pihenés, szóval nem tudom... Ha gondolod próbát tehetünk ezzel az együtt alvós dologgal is, de most nem vagyok túl fáradt, szóval nem fog majd olyan könnyen menni, mint a hosszú matekleckék után. A legrosszabb ami történhet az az, hogy mondjuk egy óra után átmegyek a saját szobámba. Másnem, megkérem majd Crystalt, hogy kábítson el, ha nem megy." toldja meg egy mosollyal.